„A mesterségem az, hogy tábornok vagyok, és higgye el, ilyen körülmények között ez nem igazán vidám dolog.”
Audubon, a francia hadsereg főtábornoka, Boris Vian színdarabjának gondterhelt főszereplője nehéz feladat előtt áll. Meg kell kötnie a nyakkendőjét. Akkor még nem is sejti, hogy a miniszterelnök meglátogatja, akitől egy legalább ugyanilyen bosszantó megbízást kap.
Az abszurd írói világáért és fanyar humoráért méltán híres francia szerző Tábornokok
uzsonnája című művében a háborút előkészítő tábornokok és vezetők terheit és
megpróbáltatásait fejtegeti mély együttérzéssel. A színdarab az algériai uzsonnára reagál, de a szöveg csak Vian halála után, 1962-ben látott napvilágot. Eredetileg nem is szánta színpadra, saját szórakoztatására írta, “tekintettel arra, hogy ezt a darabot komoly színház soha nem fogja a műsorára tűzni”.
Most azonban a magyar közönség is láthatja ezt a (műfaji megnevezése szerint) víg katonai tragédiát, méghozzá a zenés kabarékat idéző könnyed stílusban, megtűzdelve az abszurd, sőt néha a karikatúra elemeivel is. Sem vígságból, sem katonákból nem lesz hiány. De hogy hol lehet ebben tragédia, amikor csak uzsonnázni fogunk... az majd a színpadon kiderül.