Jázminát, tündérhon királylányát férjhez adják. Érkeznek is a kérők, olyanok, amilyenek: bugyuták, bárgyúak, semmirekellők. És érkezik a parasztfiú, Józsiás, a maga áttetsző tisztaságával, állhatatos lelkével. Ám érkezik Bakszén, a magát Bazsalikom hercegének hazudó ördög is. S bár a párviadalban Józsiás elnyeri Jázmina kezét, de a hagyomány alapján a második helyezett lesz az ország kancellárja, aki ki lenne más, mint a minden hájjal megkent Bakszén. És ahova az ördög befurakszik, ott kő kövön nem marad…

„Tamási Áron az Ördögölő Józsiás című három felvonásos drámájában túllépett a gyermekeknek szánt egyszerű dialektikus jó-rossz ábrázoláson. Egy bonyolult nyelven fogalmazott ág-bogas történetet írt, mely főképp hossza miatt ritkán kerül a színházak repertoárjába. Témája, szerkezete, úgy érzem, napjainkra érett meg igazán, mikorra a mese és a valóság egymással küzdő keveréke a gyermekek számára is érthető olvasata már világunknak. A történetet a túlpuhított, éteri tündérvilág helyett áthelyeztük a földre, közénk. A három felvonást egy felvonásnyi játékidőre húztuk, hogy a lényegre tudjunk koncentrálni, egy világos és erős allegória felmutatására: miként férkőzik be egy törékeny rendbe az ördög, vagyis a bűn, az agresszió és a megalkuvás.”

Szabó Attila, rendező