A nemzetközi seregszemle programját január 20-án, Budapesten jelentette be Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója, Kulcsár Edit dramaturg, a MITEM főszervezője, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Theodorosz Terzopulosz, az athéni Attisz Színház igazgatója és a Színházi Olimpia alapítója, valamint Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója. A sajtótájékoztató résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Robert Wilson rendező, továbbá Cseh Tamás Budapest című dalát adta elő Udvaros Dorottya és a NESZ színészzenekar.

Az idei seregszemlére 15 országból 19 produkció érkezik, a Harag György Társulat pedig Romániából egyedüli résztvevőként lesz jelen a fesztiválon. A sajtótájékoztatón részt vett több ország külképviseletének és kulturális intézetének képviselője is, köztük Románia budapesti nagykövetsége részéről Gabriel Kohn miniszteri tanácsos, helyettes misszióvezető, aki külön gratulált az előadás sikeréhez.



„A budapesti Nemzeti Színház által szervezett MITEM Magyarország egyetlen, valóban nemzetközi jelentőségű színházi fesztiválja, abban az értelemben, hogy Európa, sőt, Eurázsia egészéből válogatja meghívottait. Nem pusztán határokon átívelő, magyar-magyar, vagy közép-európai merítésű seregszemle, hanem valóban a kontinens fontos színházi fesztiválja, amely a világszínház legnagyobb jelentőségű műhelyeit és alkotóit vonultatja fel évről évre. Olyan alkotók előadásaival találkozhattunk és találkozhatunk ezen a fesztiválon, mint Michael Thalheimer, Robert Wilson, Alvis Hermanis, Eugenio Barba, Silviu Purcărete vagy Rimas Tuminas, a világhírű magyar mesterek közül pedig Vidnyánszky Attila vagy éppen Bocsárdi László. Olyan jelentőségű színházi műhelyek sorakoztak már fel ezen a fesztiválon – hogy csak néhány példát említsek – mint a berlini Deutsches Theater, a Berliner Ensemble, a szentpétervári Nagy Színház vagy a dániai Odin” – mondja Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója, aki maga is részt vett a január 20-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

“Egy ilyen merítésbe bekerülni a szatmári társulatnak jelentős szakmai előrelépés, különösen annak tükrében, hogy valóban nemzetközi jelentőségű seregszemlére utoljára a rendszerváltozás előtti években jutott csak el a társulat (igaz, akkor alakítási díjat is nyert Elekes Emma, Prágában). Sok évtizedes viszonylagos elszigeteltség után kapcsolódott be először a nemzetközi színházi vérkeringésbe a társulatunk 2016-ban, amikor először jutottunk el ugyanerre a fesztiválra, Visky András Pornó - Feleségem története című drámájával, a szerző rendezésében. Ez a mostani alkalom azonban az előzőhöz képest is nagyon fontos a számunkra, amennyiben ezúttal sokkal népesebb közönség előtt, a Nemzeti nagyszínpadán mutatkozhat meg a Harag György Társulat, ráadásul olyan produkcióval, amely a társulat művészeinek elsöprő többségét felvonultatja, míg a Pornó vendégművészekkel készült kistermi előadásként volt jelen. Szakmailag és a városunk kulturális presztízse szempontjából is rendkívül fontos dolog, hogy a Harag György Társulat művészei ilyen rangos seregszemlén vehetnek részt, a világszínház legjelentősebb alkotói között – ez olyan tapasztalatcsere, amely a megmutatkozás lehetőségén túl is fontos tanulságokkal szolgálhat a számunkra. Hosszú út és tudatos szakmai építkezés vezetett idáig: amikor bemutattuk a Sardar Tagirovsky rendezte Raszputyint, tudtam, hogy jelentős állomáshoz érkeztünk ezen a több mint hat éve elkezdett úton, amelynek lassan elkezdenek beérni az eredményei. Ezt jelzi, hogy a bukaresti Országos Színházi Fesztivált követően, melyre három évtizednyi kihagyás után jutottunk el először ebben az évadban, néhány hónap elmúltával most egy nemzetközi jelentőségű fesztiválra is meghívást kapott a társulat. Sokak sok éves, elkötelezett munkája mellett kellett ehhez egy szerencsés találkozás is: a szerzővel és szövegével, illetve a rendezővel, akivel nagyon jól tudott együttműködni a társulat. Örömteli dolog, hogy ezekre az eredményekre figyelni látszik Budapest és Bukarest is” – nyilatkozta a társulatigazgató.



Az előadás témája a térségben különösen aktuális az elmúlt és közelgő évfordulók és emlékévek viszonylatában is: az első világháború kitörése, de nemcsak magyar vagy erdélyi szempontból vizsgálva az eseményeket, hanem nemzetközi kontextusba helyezve a Kárpát-medence népeinek sorstragédiáját. Összességében egy esztétizált, posztmodern pacifista kiáltványnak tekinthető az előadás, amely a 20. és 21. század történetét egy összefüggő és gyakorlatilag meg nem szűnő háború és népirtás történeteként láttatja, és felveti ebben az értelmiségi, a látnok, vagy adott esetben a művész felelősségét: érdemes-e megpróbálni elkerülni a biztosan elkerülhetetlent, akkor is, ha tudjuk, kudarcra van ítélve a próbálkozás.

A darab története szerint a különleges, látnoki képességekkel rendelkező Raszputyin – vízióira hallgatva – megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését. Felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak Raszputyinra és jóslataira.

„Az embereket mindig is vonzotta a jóslás képessége, a jós személye. Az ókori görög drámákban tetten lehet érni a jós alakját. Az akkori világ értékrendje szerint a tudománnyal egyenértékű ez a hivatás, képesség. De egyenértékű a színház is. Amelynek hatalmas értéke van a korabeli emberek szemében. Ugyanis akkor a színház ünnepet jelentett és rituálét a legtöbb polgár számára. Ez az ünnep lehetőséget adott egy magasabb erővel való kapcsolódásra. Korunk világa sokszor erősen megkérdőjelezi ezt a „magasabb erőt”. Mert rengeteg szélhámos él vissza az emberek hitével. Ezt naponta tapasztaljuk. Folyik a harc a túlélésért. És nem lehetett ez nagyon másképpen a 20. század elején sem, amikor is minden átalakult, amit addig az emberiség nagy része valóságnak fogott fel. A tudomány és a pénz világa máshova helyezte a fókuszt. Bizonyos nemesi vagyonok pedig máshova kerültek az idő sodrásában” – írja az előadás kapcsán rendezője, Sardar Tagirovsky.



Az előadás szereplői: Rappert-Vencz Gábor, Bándi Johanna, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Zákány Mihály, Péter Attila Zsolt, Kovács Éva, Budizsa Evelyn, Poszet Nándor, Varga Sándor, Bogár Barbara, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati és Rappert-Vencz Stella. A produkció díszlet-és jelmeztervezője Kupás Anna m.v., zeneszerzője Bakk-Dávid László m.v., zenei vezetője Manfrédi Annamária. A rendező munkatársai: Pável Réka, Székhelyi Dániel és Szigeti Bálint. Az előadás sminkjeit Moldován Blanka készíti, ügyelő és súgó: Szabó Ritta.