Lilliput Társulat, Nagyvárad
Csillaglépő csodaszarvas
A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a
csodaszarvas regéjét viszi színre Arany János és Buda Ferenc Kossuth díjas költő
szövege alapján. A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A
szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik.
A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a
háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas…

Rendezte: Rumi László - Blattner Géza díjas
Írta: Buda Ferenc - Kossuth díjas költő, Zene: Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás, Báb- és díszlet: Balla Gábor, Koreográfus: Dimény Levente, Hangositó: Világositó: Technikusok: Vajna Tibor Veres László Dombi István, Fodor Zoltán

Szereplők:
Hunor: Szőke Kavinszki András
Magyar: Lélek Sándor Tibor, Birtalan Katalin, Balogh Judit, Daróczi István, Hanyecz – Debelka Róbert, Németi Emese, Stéfán Bodor Mária, Szentpéteri Lenke, Szabó Barna

A csodaszarvas regéjét a régi magyar hitvilág ihlette. Rumi László Blattner Géza díjas rendező elmondta: a csodaszarvas átható erejû, õsi szimbólum, identitást nyújtó „útjelzõ”, égen lakó vezérállat, másfelõl lelkünk legmélyén lakozó szentség.
A szöveget Arany János műve alapján, Buda Ferenc Kossuth dijas költő írta, aki jól ismeri az ázsiai népek kultúráját, sokat járt arra a vidékre, meséket, mondákat, hőskölteményeket fordított baskír, kazak és mongol nyelvből.
A muzsikát Szokolay Dongó Balázs komponálta, aki többek között Sebestyén Mártával is fellép. Olyan dallamokat választott, amelyek archaikus zenei világot idéznek meg, pentaton zenei elemeket használ, a belső-ázsiai sztyeppék népeinek világát varázsolja elő. A magyarok ősi muzsikája tán ekképpen leginkább megközelíthető.
A bábok hársfából faragottak, a lófigurák igazi táltosdobok. Régesrég a táltosok révüléskor, gyógyításkor ugyanis lónak, „hétpúpú hószín táltosomnak” nevezték a dobjukat. A bábok, díszletek kitalálója, megfaragója Balla Gábor szobrász. Vegyes bábtechnikát, reliefszerű botos bábokat, árnyjátékot és maszkokat is alkalmaznak. Nélkülözhetetlen segítőtársuk Dimény Levente, színész, koreográfus az archaikus körtáncok kiváló ismerője.

A rendező többféle olvasatban, sokrétűen mutatja be e szimbólum, a csodaszarvas jelentését ebben a mitikus történetben, ugyanis „a mese a mítosz kistestvére”. A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a csodaszarvas regéjét mutatja be. A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik. A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas…
”Egy a biztos: vagyunk, voltunk,
s hol így, hol úgy boldogultunk
s míg a nyelvünk el nem sorvad,
addig virrad ránk a holnap.”