„Egy borgőzös ébredés, amikor az előző este ivott bor bukéja ott marad a szájban. Fejfájás. Egy reggel amikor képtelenek vagyunk eldönteni, hogy álmodunk-e, vagy ébren vagyunk, vagy valahol a két állapot között lebegünk, mert az álom valósága és a valóság illúziója folyton összekeveredik. Egy mellettünk ébredő személy. Egy elvesztett vekker. Baudelaire. Kilenc éjszaka. Idegesítő üres üvegek. Á. Egy ízletes tochinel recept. Egy madár. Egy rajzfilmes csatorna. Egy párnán maradt kesztyű. Egy Férfi és egy Nő. Egy történet, amit egy szaxofonos mesél el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik.”
(Dévai Zoltán)