A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színészei úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább a jelen állapotokat, ezért létrehozták saját szakszervezetüket, A Csókos Asszony Lovagjait… 
Az ősoperetthez nyúltunk vissza, ami nem riadt meg a politikai vagy közéleti gúnyolódástól, iróniától. Egy nagyon színes rendszert, egy nagyon színes struktúrát hoztunk létre dalokkal, viccekkel, és dolgoztunk a saját hagyományainkon, ami nagyon fontos. A vajdasági magyar színháztörténetre tekintünk vissza, az a hagyomány, amelyben benne állunk, szerves részét képezi ennek az operettvilágnak, amelyet a közönség láthat a színpadon. (Oláh Tamás, dramaturg)