„... Színhely: 1930, Németország. (Hitler hatalomra kerülése előtt három évvel, amikor a leendő Führer még hangzatos nemzetiszocialista jelszavakkal operál, de bibliául már ott a Mein Kampf, és ízelítőül már megszervezte pártja rohamosztagát, az SA-t.) A berliniek még Trianon utáni álmukat alusszák, legalábbis a hajnali ébredezés félálmában érzékelik csak egy-egy "véletlen" eset folytán, hogy valami történni kezd: miért is ilyen vadak ezek a nemzetiszocialisták? Hiszen jelszavaik ígéretesek és vonzóak? Miért nem német Schultz úr, a kiskereskedő akkor is, ha zsidó? De a válasz még kézlegyintés: fiatalok ezek a legények, durvábbak hát a kelleténél, majd megszelidíti őket az élet. Cliff, a fiatal amerikai író veszi csak észre (talán éppen azért, mert kívülálló, és egy kevésbé fanatizálható, bevándorlókból szott nemzet fia), hogy - kellő költőiséggel szólva - a szendergő Vénusz megfogant, s szörnyeteget készül világra szülni...
A Kabaré önmagán túlmutató érdeme (s talán világsikerének egyik oka), hogy a szörnyet kölyökkorában mutatja fel, amikor, mint minden más kölyökállat, odakap ugyan, de hát így van rendjén, a fogait élesíti..."